BOTANIKART
A zöldfalak, vertikális elhelyezkedésük révén, akár 500% is növelhetik a lakások, irodák növénymennyiségét, minimális helyveszteséggel!
A zárt szobák, irodák levegője – főleg télen – nagyon sok káros anyagot tartalmaz. A civilizált ember élete mintegy 85%-át tölti zárt helyiségben. A káros anyagok a berendezési tárgyakból, padlóból, falból, szőnyegekből szabadulnak fel, és a jól szigetelt helyiségekben koncentrációjuk mértéke jóval meghaladhatja az egészség szempontjából engedélyezett mennyiséget.
Káros anyag többek közt a furnérból, műanyagokból, lakkokból, festékekből, minden kémiai anyagból, a dohányfüstből felszabaduló formaldehid, benzol, kloroform, ammónia, etil- és metilalkohol, trikloretilén, stb. (Csak a dohányfüstben több mint 300 olyan anyagot azonosítottak, amelyek nagyobb része ártalmas volt az emberi szervezetre.) Ezek a „házi veszedelmek” okozzák az ún. „sick building sindrom”-ot, magyarul az épületbetegséget.
A káros anyagoknak az emberi szervezetre kifejtett hatásai a következők: fejfájás, allergia, alvászavar, szénanátha, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, meddőség, nemzőképesség csökkenés, orrpolip, az immunrendszer aktivitásának csökkenése, de el a daganatos betegségek kialakulásában játszott szerepük sem hanyagolható el.
A levegőszennyezés mértékének elfogadható határait szigorúan véve nemcsak az irodák jó részét, de a lakások legalább 10%-át is életveszélyesnek lehetne nyilvánítani.
Tudományos eredmények
Van azonban remény a túlélésre még a veszélyesnek, vagyis az egészségre ártalmasnak minősíthető lakásokban is. Egyes növények ugyanis – mint az amerikai űrkutatás érdekében végzett kísérletek alapján a NASA-nál megállapították – képesek megkötni a levegőben lévő káros anyagokat. A NASA egyik kutatója (Wolverton) 25 éves kutatómunka után írta, hogy „Egész életemben arra törekedtem, hogy részleteiben alaposan megvizsgáljam és kiderítsem, hogyan tisztítják a növények a levegőt, és miért van az, hogy egyik növény hatása erősebb, mint a másiké. Mostanra már kidolgozott technológia áll rendelkezésünkre. Ha elegendő növényt telepítünk, és nem akadályozzuk közöttük a levegő mozgását, egy önálló létfenntartó rendszerrel működő kis `Földet` alakíthatunk ki az épületen belül. Így lehetne a szűkre tervezett épületkomplexumokban is megteremteni az egészséges, kényelmes és szennyeződésmentes élet feltételeit.”
Német kutatók hasonló eredmények alapján a következő kérdéseket tették fel: „Ideges, fáradt, letört, ingerült? Zárt szobában dolgozik, állandóan fáj a feje, és kisebb a koncentrálóképessége?”. Majd rögtön meg is adták a választ: „Csökkentheti, akár meg is szüntetheti a problémáját, ha szobáját megfelelő növényekkel telepíti be”.
A növények a káros anyagok megkötésén kívül a szobák páratartalmát is növelik. Nem a mennyiség a legfontosabb egy helyiség növényállományában, hanem a válogatás (az erdő maradhat a falakon kívül). Olyan egyedeket kell egymás mellé tenni, amelyek alkalmasak arra, hogy eltüntessék az ártalmas anyagokat.
Válasszunk megfelelő növényt!
A növények károsanyag-megkötésének módszere fajonként, sőt, fajtánként is eltérő. Egyesek a klorofill segítségével kötik meg a levegő szennyezőanyagait. Mások alkotórészeikre bontják azt, és a keletkezett széndioxidot és vizet saját anyagcseréjükhöz használják fel. Akadnak olyanok, amelyek a gyökerükön keresztül veszik fel és tárolják a mérges anyagokat. Más esetben a gyökérzónában található baktériumok végzik el a légtisztítást. Rájöttek, hogy azok a növények (mint a vitorlavirág, Spathiphyllum), amelyek Gram-negativ baktériumokkal élnek együtt, hatásosabb tisztítók, mint a Gram-pozitív baktériumokkal élők. Egyes növények, mint a borostyán, nagy mennyiségű, akár 90%-ot is meghaladó benzolt kötnek meg pl. dohányfüstből, azt tárolják és végül, mint az öngyilkosok, saját sejtjeiket pusztítják el vele.
A benzolt még hatásosan, 80-90%-ban köti meg a sárkányfa (Dracena), de még a vitorlavirág, rákvirág (Aglaonema), a Sansaviera és a cserepes gerbera is hatásos.
A trikloretilént a cserepes krizantém, a cserepes gerbera, a sárkányfa, a vitorlavirág, a borostyán a fikuszt (Ficus benjamina) és a szobafutóka (Scindapsus) képes adszorbeálni és lebontani.
A növények formaldehidbontó képességét 40 növényre vonatkozva a NASA dolgozta ki. A számok az egyes növényfajok óránként a levegőből kivont formaldehid mikrogramm mennyiségét jelentik, így: páfrányok 1863, cserepes gerbera 1400, datolyapálma 1385, sárkányfa 900-1300, borostyán 1130, Ficus benjamina 940, vitorlavirág 939, Dendrobium 756, Rhododendron 617, szobabanán 550, flamingóvirág (Anthurium), mikulásvirág 309, ciklámen 295, Sansaviera 189, Aloe 188. Ez a példa is mutatja, hogy ha nem is minden növénynek nagy a károsanyag-megkötő képessége, de valamit mindegyik segít.
Ha a szoba alapterületének mintegy 8-9%-án élnének növények, akkor biztos, hogy a levegőnk teljesen egészséges lenne. Egy 815 m˛-es irodában 68 m˛-en kellene jól összeválogatott növényeket telepíteni. Fontos, hogy figyelemmel legyünk arra, melyik növény milyen anyagot tüntet el.
A leggyakrabban vizsgált és legismertebb szobanövényekről
A szobafutóka majdnem minden káros anyagból képes nagyobb mennyiséget megkötni. A dohányfüstből felszabaduló nikotint 65%-ban a gyökerén keresztül és 2%-ban a levelén keresztül veszi fel, de csak tárolja, így pár nap elteltével a nikotintartalma megegyezik a dohányéval, 20 mg/g szárazanyag mennyiségben. A fenolt 73, a benzolt 75, a formaldehidet 67 és a trikloretilént 9%-ban képes elnyelni.
A fikusz (Ficus benjamina) a dohányfüstben található formaldehidet CO2-re és vízre bontja, majd felhasználja. A formaldehidet 67, a fenolt 45 és a trikloretilént 11%-ban köti meg.
A borostyán a benzolt 90%-ban köti, tárolja, végül saját sejtjeit mérgezi és pusztítja el vele. A fenolt 20-25 és a trikloretilént 11%-ban semmisíti meg.
A zöldike (Cglorophytum) formaldehid-megkötő képessége 86%. Egy nagyobb növény 7-8 mg menynyiséget bont le.
A cserepes gerbera a benzolt 24 mg/cm˛ a trikloretilént 8,5 mg/cm˛ mennyiségben veszi fel. A sárkányfa egy közepes növénye naponta 20 mikrogramm formaldehidet, 27% trikloretilént köt meg. A benzol megkötésében nagy szerepe van még a cserepes krizantémnak, a bambusznak, a Sansavieranak, a vitorlavirágnak, a banánnak. A trikloretilén esetében jó eredményt adott a cserepes krizantém, a banán, a Sansaviera, a cserepes gerbera és a páfrányfélék. A formaldehid megkötésére jól alkalmas a bambusz, a cserepes krizantém, a gerbera, a szobafutóka, a pletyka (Tradescantia), a banán és az Azalea.
Még egyszer ki kell emelni, hogy ezek a káros anyagok nagymértékben hozzájárulhatnak a rákbetegségek kialakulásához és súlyosságához.
Németország egyes kertészei már tálcára összeválogatva árulják a növényeket aszerint, hogy milyen káros anyagot kell megkötni. A mérnökök már sok esetben ennek figyelembevételével tervezik meg az irodaépületeket. El kellene ezen itthon is gondolkodni!
A szobanövények ésszerű összeválogatásával még nem oldottunk meg minden problémát, de máris sokat tettünk egészségünk megőrzéséért.
dr. György Károlyné
